Vállfájdalom 11 oka, 4 tünete és 5 kezelési módja [teljes tudásanyag]

Ízületi és kar fájdalom neuralgiával

Weingart, H. Allescher Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom Kommentár: Prof. Pap Ákos A betegek izgatottsága, félelme lehet az instabilitás jele, de kritikus állapot előhírnöke is lehet. Az első teendő az életet veszélyeztető állapotok, köztük a szívizominfarktus és a tüdőembólia kizárása. A kardiális okok kizárása után még mindig igen széles a lehetséges okok spektruma: a refluxbetegségtől a motilitási zavarokon át a pulmonális, vertebrális és funkcionális fájdalmakig terjed.

Vállcsúcsi fájdalom vagy AC ízületi kopás 1. rész - Dr. Schandl Károly vállsebész

Cikkünk fő célja a nem kardiális mellkasi fájdalom elkülönítő diagnosztikájának áttekintése. Kulcsszavak: achalasia, aortadisszekció, bronchuskarcinóma, epehólyag-gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás, herpes zoster, interkosztális neuralgia, légmell, Mallory—Weiss-szindróma, neuro-muszkuloszkeletális mellkasi fájdalom, nyelőcső motilitási zavarai, pleuritis sicca, refluxbetegség, tüdőembólia A konkrét eset Anamnézis Egy 71 éves asszonyt fokozódó mellkasi fájdalom miatt mentővel szállítottak sürgősségi osztályra.

Nehézlégzés nem volt tapasztalható. A fájdalmak nem kapcsolódtak a légvételekhez, sem egyéb mozgáshoz.

A fülbesugárzó fájdalmak kiindulási hely szerint

A beteg tüdőgyulladás miatt 8 napja antibiotikumot szedett. Számottevő korábbi betegségei: 2-es stádiumú szívkoszorúér-betegség és diabeteses nefropátián alapuló, kompenzált veseelégtelenség. Állandó gyógyszereit köztük mg acetil-szalicilsavat a felvétel napján már bevette. Vizsgálatok Elhízott, de legyengült általános állapotban lévő nőbeteg jelentkezett felvételre. Az EKG-n balszár-blokk jeleit észlelték, a megfelelő repolarizációs zavar kíséretében. A laboratóriumi vizsgálatok közül a troponin T teszt negatív volt, a kreatinin-kináz CK és a laktát-dehidrogenáz LDH vérszintje szintén a referenciatartományon belül volt.

A CRP-szintet és a D-dimérek értékét viszont kórosan magasnak találták.

ízületi és kar fájdalom neuralgiával hogyan lehet kezelni a krónikus artrózist

A vérgázanalízis nem mutatott eltérést. A mellkasi röntgenfelvétel a páciens korának megfelelő állapotot tükrözött, beszűrődés nem volt látható. A jobb szívfél normálisnak tűnt, nem volt tágabb, a pulmonális középnyomás értéke nem volt emelkedett. Az anamnézis felvétele során a beteg elmondta, hogy az előző nap óta keveset evett, mert szilárd táplálék fogyasztása nyomán erősödtek a fájdalmai.

A 3 órával később elvégzett ellenőrző troponinszintmérés szintén negatív eredményt adott. A nyelési nehézség miatt a felvételt követő reggelen nyelőcső- gyomor- és nyombéltükrözést végeztünk.

Ennek során soor oesophagitist diagnosztizáltunk 1.

Vállfájdalom 11 oka, 4 tünete és 5 kezelési módja [teljes tudásanyag]

Kórisme, kezelés és kórlefolyás A soor oesophagitisre való tekintettel, amiért elsősorban az antibiotikum-kezelést tettük felelőssé, az antibiotikum adagolását azonnal leállítottuk, és flukonazol-terápiát kezdtünk, perifériás fájdalomcsillapító kezeléssel kiegészítve.

A következő napokban a panaszok gyorsan csökkentek, olyannyira, hogy a beteget hamarosan elbocsáthattuk osztályunkról, azzal a feltétellel, hogy a flukonazol-terápiát a Megbeszélés Gyakran előfordul, hogy a mellkasi fájdalmakról panaszkodó beteget a mentőorvos heveny szívkoszorúér-szindróma gyanúja miatt utalja kórházba.

Elsődleges feladat — különösképp erre utaló előző betegségek és kockázati profil esetén — ennek igazolása vagy kizárása. Nagyon fontos azonban, hogy ezzel párhuzamosan gondosan és alaposan kikérdezzük a beteget az előzményekről. A sürgősségi helyzet és a rendelkezésre álló idő rövidsége gyakran korlátozza a kórházi felvételt megelőző anamnézisfelvételt, ezért a betegeket ismételten ki kell kérdezni.

Az ismertetett esetben is csupán a további diagnosztikai lépések tervezésekor derült fény a tüneteket kísérő odynophagiára. Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom Többnyire fenyegető jelnek tekintjük, ha a vezető tünet a mellkasi fájdalom. Gyakori azonban, hogy a betegek csupán diffúz nyomásérzésről vagy mellkasi égő érzésről panaszkodnak. A fájdalom nyomásgyakorlással is kiváltható, összefügghet a légvétellel, mozgással, terheléssel.

A konkrét eset

Az orvos számára az elsődleges feladat az akut életveszélyt jelentő, azonnali terápiás beavatkozást kívánó állapotok felismerése. E cikkben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az akut életveszély kizárását követően az esetleges nem kardiális eredetű működési zavarok és betegségek felderítésére is meg kell tenni a megfelelő lépéseket. A diagnosztikai lépések gondos és ésszerű megválasztásában segítséget nyújthat a nem specifikus tünetek hátterében álló okok gyakoriság szerinti rangsorolása.

ízületi és kar fájdalom neuralgiával ha emiatt megjelennek az ízületek

Definíció A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak okai lehetnek a légutak, a mediastinalis szervek pl. A betegség lehet gyulladásos, daganatos, tromboembóliás természetű, illetve sérülés következménye. A különböző okok különböző gyakorisággal fordulnak elő, ezeket a fő differenciáldiagnosztikai szempontokkal együtt az 1. A lehetséges szívbetegségek — mindenekelőtt a heveny szívkoszorúér-betegség — mellett elsősorban az aorta betegségei, a tüdőembólia és a légmell sorolhatók az életveszélyes állapotok közé.

Diagnosztikai lehetőségek Az új keletű mellkasi fájdalmakról beszámoló beteget néhány egyszerű vizsgálatnak kell alávetni, hogy kizárható legyen az életveszély. A részletes kikérdezés és a fizikális vizsgálat mellett 12 elvezetéses EKG készítendő, továbbá el kell végezni néhány iránymutató laboratóriumi vizsgálatot troponin T vagy I, laktát-dehidrogenáz, kreatin-kináz, CK-MB, D-dimérek.

Ezek segítségével azonosíthatók, illetve nagy valószínűséggel kizárhatók a heveny kardiopulmonális betegségek ST-elevációval járó infarktus, tüdőembólia. A szívultrahang-vizsgálat segítséget nyújt a további differenciáláshoz falmozgászavarok, bal és jobb kamrai szisztolés és diasztolés működés, a billentyűk állapota, perikardiális folyadékgyülem, heveny jobbszívfél-terhelés.

Az ergometria is irányt mutathat az ST-szakasz alakulása terhelés hatására. A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalmak diagnosztikájában számos lehetőség kínálkozik. A bonyolult műszeres diagnosztika megtervezéséhez szükség van a részletes kórelőzményre és az alapos fizikális vizsgálatra.

  • A vállfájdalom okai, típusai és a vállfájás kezelési lehőségei - Vállcentrum
  • Fülbesugárzó fájdalmak
  • A gyulladásos ízületi betegség specifikus panaszai és tünetei ebm Ebben a fejezetben az ízületi gyulladásos betegségek differenciál diagnosztikájának részletesebb klinikai leírása kerül röviden ismertetésre Lásd: ebm
  • Női kezelés a gerinc és az ízületek
  • Aszpartám ízületi fájdalom esetén
  • Kenőcs tabletták osteochondrozishoz

Az egyes alcsoportokban specifikus vizsgálatok állnak rendelkezésre a helyzet tisztázásához. A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalomhoz kapcsolódó kórképek A már említett 1. Az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk az egyes kórképeket, szakterületek szerint csoportosítva.

Gasztroenterológiai kórképek A gasztroenterológia szakterületén belül fontos diagnosztikai csoportok okozhatnak mellkasi fájdalmakat 2. A lehetséges okok tisztázásának fő eszköze a hasnyálmirigy-gyulladás vagy epekövesség gyanúja esetén elvégzendő hasi ultrahangvizsgálat mellett a nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés.

A nyelőcső megtekintésekor azonnal felállíthatók bizonyos makroszkópos diagnózisok: reflux, soor, Barrett-nyálkahártya, ruptura. A makroszkópos eltérést nem mutató nyálkahártya betegségeinek azonosításához szövetmintát kell venni, ami lehetőséget ad egyes ritka kórképek, pl. Ugyanazon a csípőízület ízületi gyulladásának komplex kezelése keretében megítélhető a gyomor és a nyombél állapota fekélyek.

Ha a nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés lelete nem mutat kóros eltérést, és jellegzetes kísérő tünetekről van tudomásunk pl. Ha nem erozív refluxbetegségre NERD vagy nem savas refluxra gyanakszunk, pH-mérés, illetve pH-méréssel egybekötött impedanciamérés végzendő. Az alsó nyelőcsőzáró izom elégtelen működésének következtében a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe. A sav izgatja a laphámszövetben található idegvégződéseket, gyulladásos reakciót válthat ki. Klasszikus esetben a beteg gyomorégésről vagy retroszternális égő érzésről és nyomásérzésről panaszkodik.

A panaszok jelentkezhetnek függőleges vagy fekvő testhelyzetben, és kisugározhatnak a hát felé.

A vállfájdalom anatómiája

Bizonyos élelmiszerek csokoládé, kávé, fehérbor elősegíthetik a tünetek ízületi és kar fájdalom neuralgiával. A fájdalomérzet, a savas gyomortartalom felböfögése, keserű energiarendszerek glükózamin-kondroitin érzése mellett nyelési nehézségek is jelentkezhetnek. Kórisme nyelőcső—gyomor—nyombél-tükrözés, pH-metria és esetenként kombinált impedanciamérés útján nyerhető.

Ha a tükrözés során nem mutatkoznak gyulladásos jelek a Z-vonalban, illetve a kardia területén, akkor valószínűleg nem erozív refluxbetegséggel NERD állunk szemben. A gyomorégés mint vezető tünet csökkentésére protonpumpagátlók PPI adhatók.

A tüneteket enyhítheti a táplálkozási szokások megváltoztatása, továbbá prokinetikumok alkalmazása. Súlyosabb fokú refluxbetegség esetén fontos a betegség lefolyásának követése, egyrészt a terápia sikerességének megítélésére PPI alkalmazásakormásrészt a metapláziás elváltozások Barrett-nyálkahártya korai felismerése végett 4.

Gombás, vírusos és bakteriális oesophagitis Legyengült immunrendszer HIV, immunszuppresszív kezelés, citosztatikumok, antibiotikumok szedése mellett gyakori a nyelőcső fertőződése. Soor oesophagitis esetén 5. A soor oesophagitis a nyelési nehézségek és nyelési fájdalmak mellett retroszternális fájdalomérzést is kiválthat.

A hosszabb ideig tartó, nagy dózisú PPI-kezelés szintén hajlamosíthat soor oesophagitisre. Az I-es vagy II-es típusú herpes simplex, a cytomegalia- továbbá a ízületi és kar fájdalom neuralgiával zoster vírus akár immunkompetens személyek nyelőcsövét is megtámadhatja, ám a soor oesophagitishez hasonlóan ezek a betegségek is többnyire immunszupprimált állapotban fordulnak elő.

A kórisme az endoszkópia során látható klasszikus makroszkópos jelek pl.

ízületi és kar fájdalom neuralgiával ízületi és izomgél

Mallory—Weiss-szindróma Ha az émelygést hányás kíséri, s különösen akkor, ha a hányás rendszeresen ismétlődik, előfordulhat, hogy a visszaáramlás miatti heveny nyomásterhelés hatására a cardia területén felületes vagy mély repedés keletkezik a nyálkahártyán 6.

Gyakori, hogy a hányadék vért tartalmaz. A nyálkahártya-repedés heveny retroszternális fájdalomérzést is okozhat.

Vállfájdalom áttekintés

Boerhaave-szindróma A Boerhaave-szindróma 7. A betegek többnyire instabil állapotban vannak, nehézlégzésük, cianózisuk, szapora szívverésük vagy keringési elégtelenségük van. A fizikális vizsgálat során gyakran tapintható a bőr emphysemája a nyak területén.

A diagnózis alátámasztása történhet mellkasi röntgenfelvétellel — melyen látható a mediastinumban lévő levegő, illetve a pleurális folyadékgyülem — vagy a nyelőcső célzott, vízoldékony kontrasztanyag adásával kiegészített röntgenvizsgálatával.

A vállfájdalom leggyakoribb okai:

A spontán nyelőcső-ruptura elég ritka ízületi és kar fájdalom neuralgiával. Az oesophagus átfúródása vagy iatrogén úton áll elő, vagy daganat okozza, esetleg heves öklendezés váltja ki. A nyelőcső motilitási zavarai A nyelőcső neuromuszkuláris zavarai motilitási problémákat okozhatnak, melyek az izomzat görcse, illetve a falat megakadása miatt mellkasi fájdalmakkal járhatnak. A diffúz nyelőcsőspazmus gyakran okoz retroszternális fájdalmat vagy szorító érzést, részben nyelési nehézségeket is.

Ilyenkor megszaporodnak a nem perisztaltikus, szimultán, többcsúcsú nyelőcsőkontrakciók a nyelés során.

ízületi és kar fájdalom neuralgiával fájdalom és kellemetlenség a térdben

A panaszok órákig is fennállhatnak. Falatmegakadáskor gyakori a hányás aktív indukciója. Idősebb emberek gyakorta szenvednek motilitási zavaroktól.

Achalasia esetén a torlódó folyadék vagy táplálék, illetve a nyelőcső túlzott feszülése okoz mellkasi fájdalmakat, melyek kisugározhatnak a karba, a hátba vagy az alsó állkapocsba.

OTSZ Online - Nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom

Ilyen esetben is csökkentheti a fájdalmat duzzadt bokaízület fáj aktív visszaáramoltatás. A baktériumok vagy gombák megtelepedése által kiváltott retenciós nyelőcsőgyulladás további fájó lábak a bokaízületben panaszokat okozhat.

Ezek olykor nagyon hasonlítanak a refluxbetegség tüneteire. Az achalasia tüneteinek hátterében az alsó nyelőcsőzáró izom LES csökkent elernyedési képessége vagy elernyedési képtelensége áll.

A társuló tünetek — emésztetlen ételmaradék sugárban történő kihányása, kellemetlen szájszag, aspirációval és köhögési rohamokkal járó passzív alvás közbeni regurgitáció — alapján már az anamnézis utalhat e betegségre. Olykor nehézséget okoz a betegség elkülönítése az angina pectoristól, mivel váll törés fájdalom a panaszok is javulhatnak nitrovegyületek hatására.

A diagnózis felállításához az endoszkópia mellett rosszindulatú daganatos betegségek és nyelőcsőgyulladás kizárása nyelőcsőpép-nyeletéses vizsgálat a röntgenképen pezsgősüveg formájú nyelőcső és manometria alkalmazható 8.

A manometria során észlelhető fontos jelek: a nyelőcső tubuláris részén hiányzó elsődleges perisztaltika, az alsó nyelőcsőzáró izom csökkent vagy teljesen hiányzó elernyedése, az alsó nyelőcsőzáró izom nyugalmi nyomásának emelkedett értéke. A különleges hipermotilis achalasia eseteiben többnyire a normálisnál erősebb, nem perisztaltikus összehúzódások észlelhetők a nyelőcső disztális szakaszán.